2013. február 14., csütörtök

Mit jelöl a ruhacimke? Bőrbarát, emberbarát, környezetbarát. Akkor a többi micsoda?

Sajnos a textilek károsanyagtartalma nem városi legenda... a 90-es évek elején fordultak svájci és német tudósok a téma kutatása felé és kimutatták, hogy rengeteg egészségre káros, rákkeltő, allergén anyag van a textilekben, mint pl. formaldehidek, ftalátok, nehézfémek, azoszínezékek. Mostanában a Greenpeace is vizsgálja... szomorú eredményekkel.
Aztán, amikor a saját bőrünkön is megpróbálunk messzebb tekinteni... sokan nem is tudják, sejtik, hogy ruháikat kényszermunkások, gyerekek, kizsákmányolt nehéz sorsúak készítik pihenés nélkül, méghozzá életveszélyes munkakörülmények között (ötvenezer halálos baleset csak Kínában, 2011-ben).

A károsanyagok ebben a hatalmas mennyiségben kikerülve a környezetet is súlyosan szennyezik, mivel a kemikáliák semlegesítése a kieresztés előtt a legtöbb helyen (Ázsia) nincs is ellenőrizve.
Jó, jobb hír azonban, hogy létezik a fogyasztót, készítőt és környezetet védő, a tudatos vásárlót tájékoztató szabályozás és egységes jelzés a textilekre vonatkozóan is. KERESSÉTEK, ISMERJÉTEK EZEKET! Különféle fokozatok léteznek a károsanyagmentességtől a gyártási folyamat környezetbarát módjának  és az emberséges munkakörülmények figyelembevételéig.
Az ilyen termékek megvásárlásakor nem csak magad, családod egészségéért, de embertársaid életminőségéért, környezeted megóvásáért teszel egy lépést! 




Az EU-ban gyártott textilekben tilos a formaldehid és azoszínezékek használata, bébiruhák - két éves korig - esetében pedig a ftalát-tartalmú vegyületek alkalmazása se megengedett.  Kérdem halkan, hogy mit gyártanak az EU-ban? És hát bizony a gyerekmunka sem törvényes... mégis a textiliparban sajnos igen gyakori.
És nem szabad azt hinni, a fent írtak csak a kínai, a piaci vagy olcsó holmikra érvényesek. Világvezető divatmárkákról derül ki időről időre, hogy tiltott kemikáliákat alkalmaznak, és bizony nyíltan vállalják, hogy nem hajlandóak lépni az emberséges munkakörülmények megteremtéséért. A környezetvédelmi szempontok ezek után nem is kérdésesek. A viselők szép lassan betegszenek meg, a készítők pedig halálos baleseteknek és embertelen körülményeknek vannak kitéve nap, mint nap. És mindez miért...?!

Ha valaki biztosabbra szeretne menni, akkor keressen a termékeken ellenőrző jelölést. Nehéz dolga lesz! Ilyen pl. az ÖKO-TEX, a GOTS vagy az iVN. 

Nézzük akkor végig, miről garantálnak ezek a jelzések. 

Öko-Tex Standard 100 
Célja, hogy a textil- és a textilruházati ipar humánökológiai szempontból kifogástalan termékeket gyártson, a kereskedők vevőiknek egészségügyi szempontból kifogástalan textilterméket ajánlhassanak és a fogyasztóközönséget megbízható módon tájékoztassa, hogy a termék az egészségre nem ártalmas.
2011. évi adatok szerint megalapítása óta 90 országból mintegy 9500 textil- és ruhagyártó tanúsíttatta mintegy 100 ezer termékét az Öko-Tex Standard 100 szerint. Ezáltal ez a megkülönböztető védjegy az ártalmas anyagokra vonatkozó, világszerte legismertebb és legelterjedtebb vizsgálati jelölés. A bizonyítványok 41,9%-át európai, 54,9%-át ázsiai, a többit pedig észak- és dél-amerikai, afrikai és ausztráliai gyártású termékekre adták ki. Magyar textil- és ruhaipari cégek is többen szerepelnek a tanúsított gyártmányok előállítói között. 
Öko-Tex Standard 100 

A minősítés széles körű anyagvizsgálattal kezdődik, amely több mint száz paramétert tartalmaz annak megállapítására, hogy a veszélyesnek minősített vegyi anyagok előfordulnak-e és milyen mennyiségben a vizsgált termékben. Ennek során vizsgálják a törvény által tiltott és szabályozott vegyületeket, az ismert egészségre ártalmas vegyi anyagokat, valamint az egészséggel összefüggő paramétereket. Az ezekkel kapcsolatos előírásokat rendszeresen aktualizálják a tudományos eredményeknek és a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően.
Ahhoz, hogy a termék a szabvány szerint elfogadhatónak legyen minősíthető, a benne kimutatható vegyi anyagok mennyisége illetve az egyéb előírt paraméterek egyike sem haladhatja meg a határértéket. Ilyen kritérium vonatkozik többek között a követező anyagokra:
  • tiltott azoszínezékek,
  • rákkeltő és allergiát okozó színezékek,
  • formaldehid,
  • peszticidek,
  • klórozott fenolok,
  • szerves klór tartalmú benzolok és toluolok,
  • extrahálható nehézfémek,
  • ftalát tartalom,
  • szerves ónvegyületek,
  • biológiailag aktív és lángmentesítő anyagok,
továbbá határértékek vonatkoznak a következő tulajdonságokra:
  • színtartóság,
  • pH érték,
  • könnyen illó komponensek emissziója,
  • szag.


Öko-Tex Standard 1000

Szorosan kapcsolódik az Öko-Tex Standard 100-hoz, és azt a hiányosságot pótolja, hogy a megkülönböztető jel ne csak a végtermék vizsgálatán alapuljon, hanem a teljes gyártási folyamat környezetvédelmi szempontból végrehajtott vizsgálatán is. Az Öko-Tex Standard 1000 szerinti tanúsításhoz a vállalatoknak a környezetkímélő gyártási folyamatukra vonatkozó, meghatározott követelményeknek kell megfelelniük, és igazolniuk kell, hogy a teljes termelésük legalább 30%-a az Öko-Tex Standard 100 szerint tanúsított.
A megkívánt követelmények közé tartozik többek között:
  • a környezetre ártalmas segédanyagok és színezékek kizárása,
  • a szennyvíz és a szennyezett levegő tisztítására vonatkozó törvények betartása,
  • az energiatakarékosság,
  • a zaj- és porképződés elkerülése,
  • a munkavédelmi előírások betartása,
  • a gyermekmunka tilalma,
  • környezetvédelmi menedzsment rendszer alapvető elemeinek bevezetése.
Öko-Tex Standard 100 plus 

Ezzel a védjeggyel a gyártó elnyerheti azt a jogot, hogy hirdethesse: egyrészt a gyártott termékeit sikeresen tanúsítják az Öko-Tex Standard 100 szerint, másrészt teljes termelési folyamata hiánytalanul megfelel az Öko-Tex Standard 1000 követelményeinek.






iVN Naturtextil 

Ez a legszigorúbb európai szabvány, mely kötelezi a vállalatokat mind az ökológiai, környezetvédelmi, mind a társadalmi normák betartására. Meghatározza a hulladékkezelést, elvárja annak minimalizálását, víz és energiatakarékos előállítást ír elő, illetve a vegyi anyagok semlegesítése is ellenőrzött feltétel. 
Egy iVN minősítést elnyert ruhadarab szintetikus összetevője (leszámítva a cipzárt stb) nem lehet több 5%-nál! Ez nagy áldozat, ha csak akár a fehérneműkre, harisnyákra gondolunk,  az iVN azonban e komfort elé helyezi az ökológiai szempontokat. A textilek alapja tehát a természetes gyapot, melynek előállításakor tilos a szintetikus növényvédő szerek alkalmazása (mely egyben munkavédelmi szempont is!). A gyapjú- és selyemtermékekre is hasonlóan szigorú, öko állattartási és termékkezelési szabályok vonatkoznak. 
Az ellenőrzés kiterjed a feldolgozásra (szövés, fonás, szabás, varrás, stb), e folyamatok alatt sem használható semmilyen veszélyes rákkeltő, mutagén, termékenységet gátló vagy magzatkárosító anyag, nehezen lebomló króm, bór, klór, fluoridok - nem túl jó olvasni ezt... nem tudom, belegondoljak-e, hogy most milyen ruhát viselek éppen?! 
A textilek színezése során megengedettek a természetes és szintetikus színezékek is (kivéve az egészségre ártalmasak, pl egyes azoszínezékek). 
A ruhák varrásakor megengedett a műszálas (PES) cérna használata, hiszen a cél a tartósság, fenntarthatóság! A gomboknak, patentoknak természetes anyagból kell lenniük, a cipzárak esetében nagyobb a rugalmasság, ám PVC-t, krómot, nikkelt tartalmazó anyag ezekben sem lehet.
Szállításkor egyértelműen el kell különíteni a hagyományos termékektől. Sőt még a csomagolásuk sem tartalmazhat PVC-t.
Szociális normáknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO, mely az ENSZ szervezete) irányelveit tartja: nem lehet kényszer-, rabszolga- vagy gyerekmunka, embertelen bánásmód, hátrányos megkülönböztetés, és legyen gyülekezési jog, biztonságos és tiszta munkakörülmények, megélhetéshez elegendő munkabér.

Minőségi követelmények:
- színtartósság (dörzsölésre, verejtékre, fényhatásra, mosásra, nyálra, mely a babaruháknál kiemelten fontos)
- zsugorodás
- kopás





GOTS - Global Organic Textile Standard

Egy nemzetközileg elismert szabvány, melynek tagja az iVN, ám szabályai enyhébbek annál. Legfontosabb különbség a textilszálak összetételében van. A GOTS esetében 90% természetes, 10% szintetikus anyag megengedett. Zokni, nadrág és sportruházat esetében ez az arány azonban elérheti a maximum 25%-ot. Az iVN-hez képest kissé enyhébbek a követelmények egyes színezékekkel szemben (réz tartalom), illetve engedélyezett a keményítés, optikai fehérítés is. A kiegészítők, gombok, szalagok készülhetnek szintetikus anyagokból.


Kissé kilóg a sorból, de tudjunk róla:

RUGMARK

Ezzel az emblémával szőnyegek és takarók esetében találkozhatunk csak, ám mindenképpen figylemreméltó, követendő civil kezdeményezés! A logót olyan indiai vállalatok kapják meg, akik elutasítják a gyermekmunkát.







Figyelmetekbe ajánlom az alábbi cikket, olvassatok sok ilyet! Engem nagyon megvisel, mikor gyerekmunkáról olvasok, sokat segít abban, hogy tudatos vásárló (esetenként nemvásárló) legyek... még akkor is, ha ez többe kerül, hiszen így kifizetem a környezet tisztítását, a munkást aki készíti és a minőségi alapanyagot is. Ennek kéne természetesnek lennie, nem?

Érdekes cikkek a témában:

HVG - Nem zavarja, hogy gyerekek varrják a ruháit?

És egy kis Greenpeace vs. Zara botrány... amolyan "bulvárosan".










És hogy mitől is olyan gazdaságosak a Tesco ruhái, hogy mit tehetsz TE a változásért, innen tájékozódhatsz.

Itt pedig egy letölthető Greenpeace füzet, melyben bemutatják, hogyan mérgezik vizeinket a ruhákból kimosott vegyi anyagok.

Ezt is érdemes elolvasni, mielőtt márkás dzsekit vásárolunk.

Felhasznált források:
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/fogyasztokat-szennyezik-ruhaipar-vegyszerei?theme=at_panels_everywhere
http://www.naturtextil.com/
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96ko-Tex
https://www.oeko-tex.com
http://www.rugmarkindia.org





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT, ÍRJ NEKÜNK!