biomama: ételcsere

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ételcsere. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. december 10., kedd

Egy tálca vegyes sütemény karácsonyra :)

Nyár óta cserélgetünk ételeket közelebbi és távolabbi ismerőseinkkel. Ez szervezést igényel, meg kell találni hozzá az erre nyitott embereket... ez a neheze.

Most viszont egy olyan dolgot fogok bemutatni, amit akár szűkebb, egymáshoz közel lakó baráti társaságok, játszótéri vagy ovis-sulis baráti anyukák is nyugodtan kipróbálhatnak, sőt... még éppen időben is vagytok a szervezésben.

Cél: kevés energiával, munkával, idővel sokféle süteményhez jutni karácsonyra. Jó, mi?

És akkor a hogyan:

Olvass tovább »

2013. július 13., szombat

Vasárnap reggelire: csavart spenótos, sonkás rúd

A pékségben isteni spenótos csavart rudat lehet kapni. A tésztája puha, édes, mégis sós, olyan kelt, de leveles... egyszerűen nem tudok rájönni a titkára. Pedig rá fogok, mert ilyet KELL itthon sütnöm.

Belefogok hát egy kísérletbe, melynek gondolom sok állomása lesz, amit nem bánok, ha mindegyik ilyen finom lesz, mint a ma besikeredett egyeske. Ez ugyan nem "az" a rúd, de leírom a receptjét, mert elképesztően jó lett! Elárulom, hogy a következő ételcserére is valami hasonló kísérleti megoldással fogok készülni:)

Olvass tovább »

2013. június 28., péntek

Ételcsere mozgalom: kevesebb kidobott élelmiszer, változatosabb kamratartalom, új ismeretségek

A zéró hulladék (és a józan ész) jegyében újra...

Néhány hónapja botlottam bele egy blogbejegyzésbe, ami egy angliai mozgalomról szólt, szervezett formában ételt cserélnek az emberek. Akkor döntöttem el, hogy szervezek én is egy ilyet, mert ennek működnie kell.

Gödöllőn épp a múlt hétvégén rendeztek egyet és az elmúlt hónapokhoz képest már több helyen is bele lehet botlani az elméletbe.

Valami lesz ebből, na.

Olvass tovább »

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)

Flóra

Flóra vagyok, építész, terveztem már házat, belső tereket, konyhapultot és radiátort, voltam Moholy-Nagy formatervezési ösztöndíjas, Magyar Formatervezesi Díj döntős, vezettem már építkezést, és végre édesanya is lettem (hosszú várakozás után). A mosható pelenka nem csak környezettudatosság nálam, hanem hobbi is. Néha úgy érzem, nem sokkal másabb, mint egy design magazint lapozgatni, vagy anyagokat tapizni. És mivel a tervezésről fejben képtelenség gyedre menni, így most pelenkát tervezek. Mindenképp nagy motiváció ehhez, hogy a pelenkásom extrém méretű és extra érzékeny bőrű, így a jelenlegi piac nem egy kánaán számunkra.

Panni

Panni vagyok, jogász. Mi hirtelen lettünk nagcsalád, ugyanis februárban ikreim születtek a 4 és fél éves kisfiam mellé. Mondhatom, hogy jogászként racionálisan, praktikusan gondolkodom. Állandóan pörgök, a gyerekek mellett most kedztem el a másoddiplomámat. A gyerekek, a nagycsalád, és a lányok tanítottak meg "felelősen" gondolkodni, azaz, ami nem csak azt jelenti számomra, hogy milyen egészségre kevésbé káros termékeket használok, hanem, hogy egyben gazdaságos is legyen. Nyitott vagyok mindenre, így szívom magamba a pelenkás tapasztalatokat, az alternatív nevelési módszereket és amit tudok átemelek a saját életünkbe is. Nagyon szeretek sportolni, így tudok teljesen kikapcsolni, érdekelnek az olyan megoldások, amikor anyukák a gyerekekkel együtt tudnak testmozgást végezni, hiszen tudom milyen nehéz akár egy-egy órára is elszabadulni. Mivel nekem a nagyobbik fiam a huszas éveim elején érkezett, így számos előítélettel kellett szembenéznem. Szeretném, ha az ismerős anyukák jobban elfogadják egymást. Nem értek egyet a módszereket, terméketet érintő vérremenő vitákkal, hiszem, hogy mindenki a legjobbat akarja a gyermekének.

Timi

Timi vagyok, eredetileg egy eltévedt kommunikáció szakos, majd végül közgázra járó útját kereső lány, aki végül sok évig cigány fiatalokkal, fiatalokért dolgozott. Majd szembe jött sok más terület az esélyegyenlőség címke alatt, hosszú idő óta foglalkoztat ez a téma tréneri és hátrányos helyzetbe került csoportok oldaláról egyaránt. Hogy hogy kerül képbe a pelenka? Egyszerűen úgy, hogy lett egy pelenkásom:-) Mivel évek óta próbálom a háztartást öko szemlélettel vezetni, és egy betegség miatt üldözöm a cukrot:), így nem volt kérdés, gyerekkel is erre az útra térek. Mivel már várandósan is tudtam, hogy az eldobható pelenka nem az én utam, és már tapasztalt textilezővel a baráti körben szorgosan gyűjtögettem a készletet, és függő lettem, igen kérem, a mosható pelenka addiktív, bizony. Így hát szeretném, ha más is tudná, milyen választási lehetőségek vannak a babázásban, talán a mi tapasztalataink is segítenek más útkereső anyukáknak.

Zsófi

Engem a testi és lelki egészség témája érdekel. És mivel a blogot én írom...hát lesz itt minden, nem csak mosható pelenka. Na, de akkor a testi egészségről - jelenleg ökogazdálkodási szakemberré igyekeznek képezni, de évek óta művelem magam a tudatos, egészséges, vegyszer- és adalékanyagmentes életmód, háztartásvezetés vonalon. Hobbim, hogy közösségeket szervezek, legyen a téma akár a kortárs művészet, akár az empatikus gyereknevelés, akár egy közösségi kert. A lelkiről- blogolok és "előadok" a Beszélj úgy, hogy érdekelje... című könyv kapcsán, érdekel az EMK, gyerekeimet kötődve nevelem, nagyobbik lányom Waldorf óvodába jár. Amúgy építésztechnikusnak indultam, díszítőszobrász lettem, majd az egyetemen művészettörténetet hallgattam, tanárképzésre jártam... ezzel párhuzamosan voltam pultoslány és nyomdai segédmunkás, végül háztartásbeli és kétgyerekes anyuka lettem. Egy szakmámat sem használom rendeltetésszerűen, de mindenből ki tudtam venni magamnak valami hasznosat, értékeset, ami nekem fontos (mondjuk pszichológiai tanulmányaimból a kötödéselméletet, bölcsészlétemből az írást... nem mellékesen pedig szobrászati és nyomdaipari ismereteimnek köszönhetően krumplinyomda készítésben mármár professzionális szintre jutottam:).