biomama: farsang

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: farsang. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 18., péntek

Álarcosbál! Ökohős jelmez és karneváli hangulat Biomama farsangi ládájából

Nagy kedvencekre leltem a Djeco kínálatában:) A szuperhősrajongók - és ökoszemléletű szüleik - Mekkája ez, hiszen a bolygós fiú és a tüzes lány szuperhős jelmezkollekció mellett egy vadiúj szerelés is érkezett, mégpedig az "Eco superhero". A Djeco nagyon rágyúrt erre a témára, mert kínálatában szerepel még a papírmaszk formátumú szuperhős, illetve a szuperhősös papírgirland, mely a farsangi időszakon túl is vidám dísze marad a gyerekszobának.

Olvass tovább »

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)

Flóra

Flóra vagyok, építész, terveztem már házat, belső tereket, konyhapultot és radiátort, voltam Moholy-Nagy formatervezési ösztöndíjas, Magyar Formatervezesi Díj döntős, vezettem már építkezést, és végre édesanya is lettem (hosszú várakozás után). A mosható pelenka nem csak környezettudatosság nálam, hanem hobbi is. Néha úgy érzem, nem sokkal másabb, mint egy design magazint lapozgatni, vagy anyagokat tapizni. És mivel a tervezésről fejben képtelenség gyedre menni, így most pelenkát tervezek. Mindenképp nagy motiváció ehhez, hogy a pelenkásom extrém méretű és extra érzékeny bőrű, így a jelenlegi piac nem egy kánaán számunkra.

Panni

Panni vagyok, jogász. Mi hirtelen lettünk nagcsalád, ugyanis februárban ikreim születtek a 4 és fél éves kisfiam mellé. Mondhatom, hogy jogászként racionálisan, praktikusan gondolkodom. Állandóan pörgök, a gyerekek mellett most kedztem el a másoddiplomámat. A gyerekek, a nagycsalád, és a lányok tanítottak meg "felelősen" gondolkodni, azaz, ami nem csak azt jelenti számomra, hogy milyen egészségre kevésbé káros termékeket használok, hanem, hogy egyben gazdaságos is legyen. Nyitott vagyok mindenre, így szívom magamba a pelenkás tapasztalatokat, az alternatív nevelési módszereket és amit tudok átemelek a saját életünkbe is. Nagyon szeretek sportolni, így tudok teljesen kikapcsolni, érdekelnek az olyan megoldások, amikor anyukák a gyerekekkel együtt tudnak testmozgást végezni, hiszen tudom milyen nehéz akár egy-egy órára is elszabadulni. Mivel nekem a nagyobbik fiam a huszas éveim elején érkezett, így számos előítélettel kellett szembenéznem. Szeretném, ha az ismerős anyukák jobban elfogadják egymást. Nem értek egyet a módszereket, terméketet érintő vérremenő vitákkal, hiszem, hogy mindenki a legjobbat akarja a gyermekének.

Timi

Timi vagyok, eredetileg egy eltévedt kommunikáció szakos, majd végül közgázra járó útját kereső lány, aki végül sok évig cigány fiatalokkal, fiatalokért dolgozott. Majd szembe jött sok más terület az esélyegyenlőség címke alatt, hosszú idő óta foglalkoztat ez a téma tréneri és hátrányos helyzetbe került csoportok oldaláról egyaránt. Hogy hogy kerül képbe a pelenka? Egyszerűen úgy, hogy lett egy pelenkásom:-) Mivel évek óta próbálom a háztartást öko szemlélettel vezetni, és egy betegség miatt üldözöm a cukrot:), így nem volt kérdés, gyerekkel is erre az útra térek. Mivel már várandósan is tudtam, hogy az eldobható pelenka nem az én utam, és már tapasztalt textilezővel a baráti körben szorgosan gyűjtögettem a készletet, és függő lettem, igen kérem, a mosható pelenka addiktív, bizony. Így hát szeretném, ha más is tudná, milyen választási lehetőségek vannak a babázásban, talán a mi tapasztalataink is segítenek más útkereső anyukáknak.

Zsófi

Engem a testi és lelki egészség témája érdekel. És mivel a blogot én írom...hát lesz itt minden, nem csak mosható pelenka. Na, de akkor a testi egészségről - jelenleg ökogazdálkodási szakemberré igyekeznek képezni, de évek óta művelem magam a tudatos, egészséges, vegyszer- és adalékanyagmentes életmód, háztartásvezetés vonalon. Hobbim, hogy közösségeket szervezek, legyen a téma akár a kortárs művészet, akár az empatikus gyereknevelés, akár egy közösségi kert. A lelkiről- blogolok és "előadok" a Beszélj úgy, hogy érdekelje... című könyv kapcsán, érdekel az EMK, gyerekeimet kötődve nevelem, nagyobbik lányom Waldorf óvodába jár. Amúgy építésztechnikusnak indultam, díszítőszobrász lettem, majd az egyetemen művészettörténetet hallgattam, tanárképzésre jártam... ezzel párhuzamosan voltam pultoslány és nyomdai segédmunkás, végül háztartásbeli és kétgyerekes anyuka lettem. Egy szakmámat sem használom rendeltetésszerűen, de mindenből ki tudtam venni magamnak valami hasznosat, értékeset, ami nekem fontos (mondjuk pszichológiai tanulmányaimból a kötödéselméletet, bölcsészlétemből az írást... nem mellékesen pedig szobrászati és nyomdaipari ismereteimnek köszönhetően krumplinyomda készítésben mármár professzionális szintre jutottam:).